.szöveg

A mű cselekménye

Gizella és István
Szöveg: Claudia Fabrizek, 2012
Zene: Stefan Daubner

Első felvonás

István nagy terveket sző, hogy az országban békét teremtsen. Első lépésként házasságot kötne Anna hercegnővel. Atyjának, Gézának azonban más elképzelései vannak. A magyarság megtérítését biztosítandó a bajorokkal kíván szövetségre lépni, ezért fiának feleségül Gizella bajor hercegnőt szánja. István vegyes érzésekkel fogadja ennek hírét: nevelője, Adalbert megkérdőjelezi Géza szándékának valódiságát, mert még mindig a pogány isteneket tiszteli.
Közben Géza már elküldte követét Bajorországba, hogy megkezdje a tárgyalásokat. A követ visszatérve beszámol Istvánnak Gizelláról és szolgálójáról, akibe beleszeretett. Sikerül Istvánt meggyőznie arról, hogy „a hit foglya” (ez a Gizella név jelentése) egy elragadó fiatal hölgy. Majd Henrik herceg beleegyezését említi a követ. Amikor Géza kísérete is tudomást szerez terveiről, aggódni kezdenek, fegyverek nélküli háborúról és árulásról beszélnek. A magyaroknak meg kell változtatniuk életstílusukat, noha a tervek sikere igen kétséges. Istvánnak mégis sikerül a többséget maga mellé állítania.

Második felvonás

Eközben a szolgálólány, akibe a követ beleszeretett, elszólja magát Gizella jelenlétében és így be kell számolnia neki bátyja, Henrik rá vonatkozó házassági terveiről. Atyja nemrég halt meg, így bátyja hatalmi terveket kovácsol, amelyekben ő egy kis sakkfigura. Gizella megpróbálja eltéríteni szándékától: hiszen az ő számára régtől fogva adott, hogy kolostorba lépjen. Ám neki is éppoly kevéssé van lehetősége választani, mint Istvánnak.
István akkor érkezik meg a kolostorba, amikor az apácák imára vonulnak a templomba. Gizella felkészül a fejedelem fiával való találkozásra. Amikor azután találkoznak, megállapítják, hogy nagyon hasonlítanak egymáshoz és népeik számára ugyanazt akarják: békét és megértést.
Ezalatt a bajor püspök saját hatalmi álmait szövögeti.

Harmadik felvonás

Eljött az esküvő napja. A magyarok megérkeznek Scheyern városába, ahol nagyszabású bevonulásuk vad lovasok és az augsburgi csata emlékeit idézi. Fogadásuk a bajor néphagyománynak megfelelően történik, ennek csúcspontja pedig csipkelődő-gunyoros énekek (Gstanzl) előadása. Ám sem a magyarok, sem a bajor püspök nem értik e hagyományos tréfát, és összetűzésre kerül sor. Gizellának és szolgálólányának azonban sikerül a forró kedélyeket lecsillapítaniuk, így hát végre sor kerülhet az esküvőre.
Az esküvőt követő napon a követ és a szolgálólány búcsút kell vegyenek egymástól. Elválásuk utal az új házasok jövendő sorsára is. István halála után ellenségei elfogják Gizellát, majd kiszabadulva a niedernburgi kolostor apátnőjeként tölti élete alkonyát.





language selection de hu


Tartalom:

A mű cselekménye
Az ötlettől a megszületésig
Interjú Claudia Fabrizekkel
Linkek Istvánról és Gizelláról
Műhelyest 1.
Szöveg, cselekmény, zene
Történelmi háttér
Tartalma
Zene
Videó
DVD-Videó

A projekt az Schyren-GymnasiumImpresszium | Magyar fordítás: Ádám Koncz | © Hans-Georg Haehnel, Pfaffenhofen, 26.06.2017