Szöveg, cselekmény, zene

Szövegírónak 2011 augusztusában kolléganőmet, Claudia Fabrizeket kértem fel, akivel közösen dolgoztuk ki a musical tervét.

A cselekmény kizárólag Gizella és István scheyerni esküvőjére és az azt megelőző problémákra összpontosít. Kevéssé tűnik fel Gizella apátnői tevékenysége Passauban, valamint a magyarok belső ellentétei az esküvő előtt ill. István király halála után (– utóbbiakról szól Szörényi Levente és Bródy János 1983-as „István a király” című rockoperája).

A szöveg és a zene Hermann von Reichenau középkori polihisztor híradásából indul ki, aki világkrónikájában a 995. évnél említi e fontos esküvőt: „Huius (Henrici) soror Gisela Stephano regi Ungariorum, cum se ad fidem Christi converteret, quasi vere iuxta nomen suum fidei obses in coniugium data“.

Ezzel a szöveggel keretezi a musicalt egy-egy kórustétel mint prológus és epilógus. Hermann ezenkívül mint elbeszélő jelenik meg. Emellett a neki tulajdonított Mária-antifóna, a „Salve Regina” is feldolgozásra került. A musical zenéje a dramaturgiának megfelelően sokféle korból és stílusból merít, középkori dallamoktól kezdve bajor és magyar népdalokon, XIX. és XX. századi opera- és oratóriummotívumokon át egészen a pop, szamba és soul hangzásvilágáig.

Dr. Stefan Daubner